Akkor se!!!!!!!!

Nem engedjük, főleg én, kis Macit védelmezve, hogy """"apa""""" elrontsa az életünket.

Pár napja jelentkezett, felzaklatott, ígérgetett fűt fát, beszélt össze vissza, kár is lenne a részletekbe belemenni, egy a lényeg, nem engedjük, hogy elrontsa mi kis idilli életünket.

új Maci trón

répafőzis, békakollekciós teszt ebéd az etetőszékben

7 hónapos a Művésznő

Nádja maci életének 7. hónapjához érkeztünk, és kérem szépen, egyre inkább felszínre kerül a kis hercegnő személyisége.

Hogyan tudnám jellemezni, azt hiszem nem lesz egyszerű eset (nem esik messze az alma a ... c. közhely illik ide), akaratos, sőt iszonyat erős akaratú, ravasz, gyors, dührohamot is képes kapni, ha valami nem úgy történik ahogy ő szeretné, de ezt csak igazán indokolt esetben.

Továbbra is csodájára járnak, mert mindezek mellett, hihetetlenül nyugodt,kiegyensúlyozott, mosolygós, "cseverészős" kisbaba.
Nagyon érdekes természete van, napról napra új tulajdonságokat fedezek fel, nagyon élvezem, persze azt is, hogy a mozgása, beszéde stb. fejlődik, de az hogy a személyisége, a képességei, és napról napra önállóbb lesz, hát ez lenyűgöző.

Gurulva közlekedik, és bármeddig képes gördülni, csak néha kósza játékok eltérítik az úticéltól, apró kezeivel, babrál, csípked, szedeget, markol, kis szájával mindent kóstolgat, szóval egy veszélyes korszak következik, de odafigyeléssel majd átvészeljük, rengeteg izgalom áll előttünk, például: ülés, állás, totyogás, első szavak, homokozás, bábszínházba menés, biciklizés, babaház építés, ...........Színművészetire felvételizés,,,, (na jóóóó még van időnk , ne szaladjunk előre, ennyire, majd még ezermillióképpen alakul, és ez csak vicc volt, sokan szeretnék konzerválni ezt az állapotot, amíg ilyen picik, én nem, se hátra se előre, se megállni nem akarok, ahogy történik és zajlik pont jó, rendkívül izgalmas és szeretetteljes...

Egy korszak

Egy korszak lezárult Nádja maci életében,a fél éves.

Hol van már a csóri kisbaba, aki elveszett az overalljában, miközben hazafelé szállítottuk a kórházból, az egész éjszakán át tartó üvöltések, éjszakai tápszerkavargatások, jeges szélben való beburkolózott séták...
A rongybaba szerű Nádja maci, aki ott maradt, ahova letettem..

Igen igen Nádja maci mára már egy mindenre elszánt, öntudatos, babalány lett, amit akar el is éri és megkaparintja, egy másodpercig sem habozik céljai elérésében, gurul, oldalazik, kúszik,feneket eldobva, sajtkukackodik és 5 perc múlva már a parketta közepén fekszik és valami lecsöppent gyanús foltot próbál felnyalni a földről, korban, babaságban hozzá illő játékok nem olyan érdekesek, mint, például a szőnyeg koszos aljának a nyalogatása.

Kurjongat, hízeleg, játszik, kommunikál, viccel, csiklandóskodik, szeretget, hááát, ő már egy komoly kis társas lény.

Fél éves a Maci hercegnő

Tegnap volt, egészen pontosan délután fél 1-kor fél éveske,a pöttöm kis Nádja maci...

Egyelőre, egy fotó dömpinget zúdítanék a blogra és egy hosszabb, összefoglaló, elmesélő, fél évet kielemző bejegyzéssel is készülök, de azzal nem ma..., talán holnap, igyekszem, hogy még aktuális legyen...

Nádja és a pasik

Mert nem lehet elég korán kezdeni és persze megint és mindenki elsüti azt a poént, hogy ebben is rám hasonlít, már ami a pasizást illeti, kész szerencse...

Apró babák ismerkednek, Milánnal a nagy hajú babával még félszegen, de Farkaskával, a régi kis baba udvarlóval már felszabadult arcpaskolást, szembenyomósdit, lábujjcsócsálást játszanak...

a legédesebb néha hisztis kis hercegnő

Nádja maci a legédesebb , legimádnivalóbb és a legöntudatosabb kis csecsemő lányka, nahh ja volt kitől örökölni, gondolok itt például magamra, az apáról nem szokásunk beszélni, ugyanis nem csak nincs is velünk, de nem is létezik számunkra.

Újdonságok, amiket a királynő, már napi rendszerességgel gyakorol: kúszás kezdemény, átfordulgatás, de nem kapkodja azért el, sikítások, kiabálások, sárkánygík hangok hallatása, mások ijesztgetése, két kézzel az arcom megfogása, vad kapálózás, karmolás, mert már a királynő vad is tud lenni, ha a kénye kedve, úgy kívánja.

S jöjjenek a képek, azt hiszem, mindig ez a legérdekesebb...