2009. október 15., csütörtök

Nádjára várakozás

Babybubu most már sokszor nagyon elgondolkodtat, milyen lesz, mekkora, lesz-e haja, s egyáltalán , nagyon különös érzés, nagyon kíváncsivá tesz...

Nádjababának igazi babácskává kell még fejlődnie, hogy gyönyörű csodaszépen megszülethessen, nekem pedig igazi anyukává, ez olyan hihetetlen még, de ahogy bennem együtt fejlődünk érzem a változásokat, közelebb kerülünk egymáshoz, most már ő baba, az én babám, akit senki sem vehet el...

Igyekszem felnőni a feladathoz, pöttöm baba tanít belülről, sok mindent tanultam tőle eddig is, mosolyogni, elmélyülni, befelé figyelni, szeretni, türelmesnek lenni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése