ellenségünk a porosodó vaskalapos védőnő

a csúnya rossz, gonosz vén boszorka azt találta ki hogy szigorú rendszabályozást vezessek be, kis bogyóka életébe, aki "már 14 napos"...

teljesen elavult és vaskalapos nézetei szerint: hagyjam sírni, mert az kell-egyáltalán nem kell, Spock úr volt az első aki ezt ki merte mondani, de azóta is eltelt már vagy 25 év biztosan, megkockáztatom hogy 30 is, nem nem a babáknak törődés és gyengédség kell, és biztonság érzet és csöpp maci meg is kapja tőlem, lehet a boszorkát még betolták egy fehérre meszelt falú szobába és hagyták órákig bömbölni, míg el nem fogyott az energiája, nyomokat is hagyott rajta kőkeményen...

ne etessem meg ha éhes, mert még nem telt le a 2 óra, szarok a 2 órára és macilány is, nagy ívben, ha éhes enni akar enni is fog, naná, ő is meg akar nőni szép nagyra és különben sem lehet még elvárni egy 14 napostól, hogy rendszabályok szerint étkezzen...

ne vegyem fel naponta többször, ez volt az a szint amikor annyira idegesített már, hogy legszívesebben kihajítottam volna az ablakon, de ekkor elhatároztam, hogy most minden egyik fülemen be a másikon ki, de úgy teszek mintha egyetértenék, így rövidre zárjuk az egészet, jaj és minden hétfőn jön most egy darabig.... na majd csak átvészeljük, tojunk rá, itt nem fog bömbölni és éhesen, simogatás nélkül maradni a macihercegnő, mert nagyon nagyon szeretem, és szeretetből akarom etetni, öltöztetni, altatni, magamhoz tenni, simogatni, nem azért mert, ezeket egy táblázatban óramű pontossággal behatárolták, 30-50 éve...

tündér mackóhercegnő

Macilány első cipője

egyben a december 25-ei ünnepi kollekció bemutatásával...

Nádja és az óriás előke

csöpp kis Nádja épp akkora, mint a nyakában lógó előke, amit borzasztóan utál, és ahol csak tudja, próbálja ellökdösni már már letépni, igen ám, mert a kisasszonynak óriási ereje van, simán hasizomból felemeli magát, majd neki ütközik a nyakamnak, összekeverve azt honnan mi jön, de sebaj, macilány óriási erővel tud arcot nyakat, kezet szívni, utálatos kanalakat, nem tetsző etetési kellékeket elrúgni, kis kezével eltolni... kicsi a macibaba, de erős, és öntörvényű, ja.. amúgy volt kitől tanulnia vagy inkább örökölnie...

Nádja ünnepi kollekciója

Nádja és anyukája

Nádja hercegnő óriás ruhában

pici Nádja poci

Csöpp macihercegnő tegnap új mutatványokat emelt be az eddig is lenyűgöző és rohamos gyorsasággal növekvő repertoárjába, ilyenek: a flig mosoly, kacsintós huncut nézés, rendkívüli bandzsítás, a kis kezeivel-tai chi szerű mozdulatok, meditáció, buddha ülés, balettos mozdulatok... és tegnaptól sajnos megérkezett, az elkerülhetetlen, de szerintem még nagyon korai, végtelen bömbölés, sírás, rikoltozás...

Apró Nádjának most alakúl a kis emésztőrendszere, mivel kissúlyú anyatej mellé, ami most már kezd több lenni, legalább is mérhető mennyiség szintjére elérkeztünk, tápszert is kap, az etetés, a szoptatás, fejés, kanállal táp, injekciós fecskendővel lefejt anyatej keresztmetszetében történik, mindez iszonyat macera, de mindent azért, hogy macilány áttérjen a csak szopizásra és ne szokja meg a cumisüveget.

Hasfájás orvoslására próbáltam bevetni, a lábak tornáztatását, többször, többféleképpen, hasmasszázst babaolajjal, ez is hatástalan volt, sétálgatás büfiztetés, baba karon fektetése, hasra fektetés, még mindig üvöltés, telefonos, internetes segítség, még mindig hatástalan, majd a hasamra fektettem és így elaludt végre, amint elaludt magam mellé helyeztem újabb sírás, lábak tornáztatása stb... hajnalig tartó síró szettek követték egymást, keresztanyám, vagy ahogy a Meskás blogolvasók ismerik, Belinda asszisztált az eseményekhez, egyszercsak megúnva a végtelen üvöltést, ami azon túl hogy rossz, mert sajnálja az ember a babust, meg magát is hogy nem alhat még elviselhetetlenebb volt, a közben folyamatosan jelentkező méhösszehúzódásoktól, így tovább fogtam ringattam, hasamra tettem és így aludt el a kezemben, reggel nagyon elcsodálkoztam,hogy tudtam így aludni és fogni nem elengedni, jaaa lehet ezek már az anyai ösztönök, bár az egész sokkal régebben kezdődött, még a várandósság idején, az első pocakbeli megmozdulások, majd az óriási katarzis, amikor kiemelték a hasamból és rögtön felsírt, én is sírtam, de örömömben, amihez tényleg soha nem éltem át még, valami vegyülete a nagyon erős érzelmeknek, amiket eddig szeretet, szerelem formájában éltem meg.

nagy beszámoló később

irtó fáradt vagyok este a kis manó nem sokat hagyott aludni, és hamarosan újra etetés, két óránként kell, hogy elérje az álom súlyhatárt a 3000 gr-ot, (ami tápszerból, anyatejből áll, utóbbiból még nincs sok, de már egy kicsikét próbálkozik vele, remélem beindul, mindent bevetek, fejés, szoptatós tea, Nádja, maláta kávé, mától homeo bogyó!!!

valami csak lesz, nem adjuk fel!!!

szóval a nagy kórházi és mindenféle beszámoló a kalandokról később lesz, ennél kipihentebb állapotban!!!!

Nádja montázs

Épp fürdik és a kis trónján ül, reggeli nyújtógyakorlatait végzi a kiságyban és ez még csak egy kis ízelítő a kisasszony repertoárjából!

Nem semmi, igazi kis csajszi, bár van egy kis manós jellege is, meg mindenféle, mindennap egy meglepetés, új grimaszok, mosolyok és mutatványok!!!

Megérkezett Nádja macikirálylány